karesz játszótere

kincsek és ítéletek

szombat, november 7th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Nemrég találtam ezt a Weöres Sándor idézetet ami az emberek belső kincsiről szólt:
„Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni.”

A képmásban az idei téma pedig az Ítéletek és előítéletek volt. Ebben az írásban találkozott a kettő:

A szomszédasszonyunk reggel átszaladt, hozott egy tál fügét.
– Ilyenkor füge? – Kérdeztem.
– A déli oldalon van a bokor, ha meleg a nyár, hamar beérik. Nálunk senki sem szereti. Egyétek.
Elrakom a hidegre, aztán eszembe jut, hogy az egyik lány odabent a szerkesztőségben mennyire szereti a fügét, rakok egy kis kosárba, így indulok el.
Kora délelőtt van. A reggeli csúcsforgalomnak már vége, a HÉV-en alig lézeng utas. Hátrafelé sétálok a kocsiban, ott több a levegő.
– Na, tessék, a leskelődő!
Szemben az ülésen széttett lábakkal, hanyagul elterülve jóvágású cigányfiú. Friss, kihajtott gallérú ing, farmer, sportcipő. Húszéves, de lehet hogy több. A szeme miatt gondolom. A különös fényű, nagy, barna szemek idősebbnek mutatják. Kötekedve néz, ahogyan végigmér, abban van valami tüntető, lazán kezelt, szemtelen kíváncsiság. Nem változtat a testtatásán, marad elterülve, úgy vágja oda.
– Maga az, látom. Nem maga az?
– De, én vagyok.
Elégedetten biggyeszti a száját.
-Az élettársammal mindenét elolvassuk. Amit csak ír. Ő huszonkét évvel idősebb nálam. Na, mit szól hozzá? Gratulálok, mondom, vagy inkább csak gondolom. Nézzük egymást. A fiú nyújtózik, két karjával lustán átfogja az ülés támláját.
– Elolvassuk az utolsó betűig. Én előbb, ő csak utánam. Tudom, hogy maga az, megismerem. Járkál a világban, és figyel. Azután leírja. Most is figyel?
Még a tartása is szemtelen. Mondok valamit, hogy most csak igazán. Vagy valami ilyesmit. Közben nézem, hova üljek.
A fiúval szemben egy velekorú fiatalember alszik összecsuklottan, sokat ihatott, mintha össze lenne törve, nyaklik a feje, folyik a nyál a szájából. Mellettük, a másik oldalon egy vörös hajú, ötvenes nő. Élénken követi a jelenetet. Élénken és rosszallón. Odaülök a szélére. De a fiú felé fordulok. Az váratlanul átszól.
– Na, ha ilyen okos maga, mondja meg, melyik a legszebb vers a világon?
Meglep a kérdése, próbálom leplezni, s közben kapkodva gondolkodom, melyik a legszebb vers. Mintha üres lenne a feje, semmi nem jut eszembe. De mégis.
– A nagyon fáj.
A fiú szemtelenül vigyorog.
– Tudtam, hogy József Attilát fog mondani. Az a legszomorúbb verse. De melyik a legszebb?
Hanyagul kérdez, a pöffeszkedését a szemek halk fénye enyhíti. Horkoló társa közben előrebillen az ülésen, visszalöki.
Az ablaknál a vörös nő merő felháborodás. Hallgatok. A fiú kötekedik.
– Akkor nem tudja. Én megmondom.
Előredől felém, aztán visszaül egyenese tartással.
És elkezdi mondani.

E világon ha ütsz tanyát,
Hétszer szűljön meg az anyád!
Egyszer szűljön égő házban,
egyszer jeges áradásban,
egyszer bolondok házában,
egyszer hajló, szép búzában,
egyszer kongó kolostorban,
egyszer disznók közt az ólban.

Hirtelen kérdi.
– Ismeri?
Bólintok. Akarom mondani, hogy folytatni is tudnám. De nem jön ki hang belőlem.
A fiú mondja tovább.

Szerető után ha járnál,
hét legyen, ki lány után jár.
Egy, ki szívet ad szaváért,
egy, ki megfizet magáért…

Csöndesen mondja a verset. Hátradőlök. Libabőrös lesz a karom, érzem, megint ott a gombóc a torkomban. A vörös nő bezárkózott, szorosra zárt szája nem árul el semmit.
A fiú már csak magának mondja a verset. Vágyakozó kisfiú most. Az olajos fényű barna szemek hol rám néznek, hol az elázott cimborára, hol ki, az ablakon át a Dunára. Látom, a vörös nő szája szétnyílik, karja az ölében, folynak a könnyei.
A fiú hallgat, csend lesz. Aztán nyújtózik egyet, mosolyog azzal a kaján ránccal a szája szélén. De most nem szól.
Jó lenne mondani neki valamit. Vagy jó lenne megsimogatni. Vagy elmenni vele messzire.
– Kér fügét? – kérdem hirtelen.
Rám néz.
– Fügét? Együnk fügét! – Kiált fel.
És nevet, nevet, szemtelenül.

folkrádió lejátszó

csütörtök, november 5th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Lejátszó a folkrádióhoz:
http://list.folkradio.hu:443/modem16.mp3

angol percek: birtokos szerkezet

vasárnap, november 1st, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Állat, személy esetén: ‘s
Tom’s head.
My cat’s tail.

Tárgyak, dolgok esetén: of the
Menu of the restaurant.
Door ot the house.

Tags: angolozunk

Szemünk-lelkünk

vasárnap, október 11th, 2009 | Besorolás nélkül | 2 hozzászólás

Ajtónk előtt sárga láb, miért szokott az zizegni?
Szemünk-lelkünk nem látja, miért kell bajnak születni.

http://connor.hu/blog/audio/bsz10szemunk.mp3

kölcsön

csütörtök, szeptember 17th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

„Ahhoz hogy kölcsönt kapjon valaki, ahhoz egy másik embernek takarékoskodnia kell.”
(Schäffer Erzsébet brigadérosa)

szenvedés

csütörtök, szeptember 10th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Néha azt hiszem, hogy az én szenvedésem a legnagyobb.
Aztán jön valaki, mesél egy történetet egy beteg emberről és rá kell jöjjek hogy az én bajom a legkisebb.

programok

vasárnap, szeptember 6th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Két program tűnik ki a tömegből így szeptember elején. Az egyik az új „tanévben” is folytatott Alexandrás Misztrál koncertek (ingyenes), ennek első alkalma szeptember 16-n lesz. A másik még egy kicsit távoli december 13 Néprajzi múzeum, ahol a Csillagzene-Luca napon lép fel a Bolyki Brothers. Ez utóbbi egy három napos rendezvény aminek részletes programja nem ismert, viszont érdemes figyelni mert tavaly is töményen jó volt. 🙂
Jövő hétvégén magyar dal napja!!

garden state

szombat, augusztus 15th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Egy érdekes romantikusos önelemzős viccesféle film. Vannak benne jól eltalált zenék, poénos jelenetek és gondolatok. Talán ez utóbbi miatt méltó egyáltalán említésre. Sajnos kicsit sok az üres rész. Itt egy a jó zenékből. Simon & Garfunkel. Voltaképpen a zenét ismertem előbb és ez alapján jutottam el a filmig. A zene felfedezését pedig köszönöm Dorkának! 🙂 Amerika felfedezését meg Colombusnak de az egy másik történet…

http://connor.hu/blog/audio/only_living.mp3

Tom, get your plane right on time.
I know your partll go fine.
Fly down to mexico.
Da-n-da-da-n-da-n-da-da and here I am,
The only living boy in new york.
I get the news I need on the weather report.
I can gather all the news I need on the weather report.
Hey, Ive got nothing to do today but smile.
Da-n-da-da-n-da-da-n-da-da here I am
The only living boy in new york

Half of the time were gone but we dont know where,
And we dont know here.

Tom, get your plane right on time.
I know youve been eager to fly now.
Hey let your honesty shine, shine, shine
Da-n-da-da-n-da-da-n-da-da
Like it shines on me
The only living boy in new york,
The only living boy in new york.

nyugalom

péntek, augusztus 14th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

A múltkor egy üveg belga sörrel és egy könyvvel a kezemben ültem egy kényelmes fotelbaen. Azt hiszem meg tudnám szokni néha csak ennyi dolgom lenne.

Szkólatáborok 5 éve

szerda, augusztus 5th, 2009 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Annó 4 éve készült videó, mely a Gödöllői szkólatáborok első 5 évét foglalja össze. Idén már a 10. táborra készülünk!