dolgok a helyükön

szombat, december 24th, 2011 | Besorolás nélkül

…A jövendőbeli férjemet mindig ugyanabban a szürke, kézzel kötött pulóverben láttam, kicsit lógott rajta, és egy kord farmerban járt, bakancsban. Anyakönyvvezető, csütörtökök dél, január. Nem akartam túlöltözni ezt a fiút…

– Bakancsban ment tehát az esküvőjére?

– És meggypiros kötényruhában. Az anyakönyvvezető elképedt, azt kérdezte, hol a menyasszony. Mert a vőlegény ott állt talpig ballagási öltönyben. Boldogító nagy pofon volt. Mert a bizonyosságot, a dolgok helyén kezelését, elköteleződést éreztem abban a fiúban, aki a társam lett.

Kit ad Isten? – Schäffer Erzsébet

No comments yet.

Leave a comment

 

Search

Olavasom