menekvés

Szavammal az Úrhoz kiáltok,
szavammal az Úrhoz könyörgök.

Kiöntöm színe előtt az én siralmamat,
és nyomorúságomat előtte feltárom.

Mert megfogyatkozott bennem a lélek,
pedig ismered az én ösvényeimet.

Az úton, amelyen járok
tőrt rejtének el nékem.

Jobbra tekintek és nézek,
és nincs, ki megismerjen engem.

Elveszett a menekvés éntőlem,
és nincs, ki megkeresse az én lelkemet.

Hozzád kiáltok, Uram,
s mondom: Te vagy az én reménységem,
osztályrészem az élőknek földjén.

Figyelmezz az én könyörgésemre,
mert igen megaláztak engem.

Szabadíts meg üldözőimtől,
mert elhatalmasodtak rajtam.

141. zsoltár

No comments yet.

karesz játszótere