karesz játszótere

örökségről

vasárnap, február 26th, 2012 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.”

Gundel Károly

Kányádi Sándor – Két nyárfa

vasárnap, február 26th, 2012 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.

Osztódom én, osztódol te.
Só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajuszomon,
könny vagyok a két szemedben.

Köt a véred, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
Köt a vérem, köt a véred:
szeretőd vagyok s testvéred.

Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szellőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak.

Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába.

bálint és az áldozat

kedd, február 14th, 2012 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Hazafelé menet egy idős bácsit láttam. Két bottal, lassan, megfontoltan haladt előre. Egy szál rózsáért volt, azzal igyekezett haza. Nagyobb áldozatot és szeretetet láttam ott akkor, mint előtte bármikor ezen a giccsel átitatott napon. A pillanat műve, de több erőt és hitet ad mint bármi.

Adja Isten, hogy tudjak minden nap áldozatot hozni azért, akit a gondviselés ad!

kapcsolatok alakulása

szerda, február 8th, 2012 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

„Első éveinkben volt egy olyan idilli állapot az életünkben, hogy akit szerettünk (anyu, apu) maga volt az isten – ám ahogy felnőtté cseperedtünk, ez az isten földi létezővé vált. Egy szülő-gyermek kapcsolat egyik nagy próbatétele, egyben fontos fejlődési fázisa, hogy adott ponton át tudjon alakulni felnőtt-felnőtt kapcsolattá. Amikor valakivel szerelembe esünk, nagyon hasonló dolog történik. A kezdeti óriási lángolásban átéljük azt, hogy Gipsz Jakab az Isten, és nem vesszük tudomásul, hogy ő is arra a sorsra fog jutni, mint a szüleink, mert hosszútávon felnőtt-felnőtt szövetségi mintázatban kell élni az életünket. Ezzel fontos tisztában lennünk, különben megtörténtekor azt gondoljuk, hogy a kapcsolattal van baj, és bizonyára nem Jakab az ‘Igazi'”. Dr. C. Molnár Emma – Párkapcsolat

mosolyból

csütörtök, február 2nd, 2012 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

„A szerelem az, ha elmosolyodunk, mikor meglátjuk a másikat.”

Francois Lelord