karesz játszótere

változás

hétfő, március 29th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Nem szeretem. Soha nem voltam vele jó viszonyban. Pedig ha jobban belegondolok minden változik. Egyik óra más mint a másik, még akkor is ha közben ugyan azt teszem. A napok rendre változnak, az évszakok, a körülöttem élő emberek. De azzal a változással, amit el kell fogadni, ami jön és nem tehetünk ellene semmit, könyörtelenül beleül az élet kellős közepébe, na azzal nem vagyok kibékülve! De jobban belegondolva, csak azzal van bajom ami nincs ínyemre és nem tudok rajta változtatni.
Azt hiszem a mostani változás kiüresített. Megszűnt valami ami biztonságérzetet, sőt mi több, biztonságot adott. Ami fontossá tett, ami elterelte a figyelmemet ha kellett, jelezte emberekkel vagyok körülvéve még akkor is ha napokon át nem tudtam erről.
Eszemmel bár elhiszem, hogy a változás kell, de a lélek még maradna. Még ülne egy kicsit. Érvezné a biztonságot, várná külvilág jelzéseit ami a napnak megadta a megnyugvást. Keresné mindazt ami megszűnt.

Mindig csak vártam én az életet,
Az élet elment, én is tovább mentem,
Mindig daloltam és mindig feledtem.

Akkor irány tova!

Ghymes – Kézfogás

hétfő, március 29th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Boldog asszony kincse kicsi még, altatná nagyon,
Álmos gyermek sír a takarón, könnyét számolom.

Kórus:
Boldog asszony kincse kicsi még, altatná nagyon,
Álmos gyermek sír a takarón, könnyét számolom.

Nézd a szemeimet, minden kiderül, kár mondani már.
A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál.

Íj altatná terhes idegét, félre fájdalom.
Békesség az égbe kirepül, hull az oltalom.

Kórus:
Íj altatná terhes idegét, félre fájdalom.
Békesség az égbe kirepül, hull az oltalom.

Nézd a szemeimet, minden kiderül, kár mondani már.
A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál.

Kórus:
Másik kézbe simul a kezünk, csepp a tengeré.
Réges-régből új, ha sikerül Kárpát zengené.

Másik kézbe simul a kezünk, csepp a tengeré.
Réges-régből új, ha sikerül Kárpát zengené.

Nézd a szemeimet minden kiderül, kár mondani már.
A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál.

Nézd a szemeimet minden kiderül, kár mondani már.
A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál.

Zorán – Kiáltás

vasárnap, március 28th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Zorán Kiáltás

Szürke folttá simul össze álmosan ablak és fal
Dohány füstje rezzenetlen húrra száll, kicseng a dal
Képek, hangok hullanak szét bennem
És összeáll egy kiáltás a csendben

Ó, ments meg engem
Üresen omlik rám az éj
Ó, ments meg engem
Vágyamban senki nem kísér

Elsüllyedne minden, ha veled nem találkoznék
És a végtelenbe nyúlna az ostoba, meddő sötétség

Ó, ments meg engem
Ahogyan megmenthetlek én
Tudom, hogy valahol létezel
Ó ments meg engem
Könnyeid letörölhetném én
Tudom, hogy valahol, valahol, valahol, lenned kell

Mozdul a kezem, a hamu lustán a földre hull
Hidegen lebben a füstje, keserű átkozottul

Ó, ments meg engem
Elfojtott kérdésektől
Csak a saját lélegzésem hallgatom
Ó, ments meg engem
Magányos ünnepektől
A szerelmet senkinek nem adhatom

Némafilmként arcok sora villan fel, a barátaim
Lányok néznek szépen sminkelt közönnyel, a kedveseim
Minden hűvös villanás szemükben
Egy kiáltássá sűrűsödik bennem

Ó, ments meg engem
Ellep a csend, ha nem felelsz
Tudom, hogy valahol jössz felém
Ó, ments meg engem
Mélyebbre húz le minden perc
Megfognám a kezed, ha elérném
Ó, ments meg engem
Érezned kell a kiáltást
Tudom, hogy valahol létezel
Ó, ments meg engem
Hallanod kell a kiáltást
Tudom, hogy valahol lenned kell

Megrezzen a padló, ahogy egy autó elrobog
Kicsit szélesebbre tárom a párás ablakot
Megcsörren egy csengő, egyre sűrűbb lesz a zaj
Rágyújtok, és közben valahol megszólal egy dal

mai nap csendesen

péntek, március 26th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Gável Testvérek – Csendesen

Nincsen más vágyam,
csak csendesen szeretni még.
Dicsőség, pénz, hírnév,
az egyhez mérve mennyit ér?

Futottam én eleget,
leülnék ma már.
És mi a távolban lebegett,
egy karnyújtásra vár.

Tövis nélkül rózsa
kertben ritka kép,
de illatával boldogítja
a jó kertész szívét.

Dalom szélnek szárnyán
szívem csend szavát
néma hangon eldalolja,
nem is mer határt.

Ki hallja meg?
Csak Ő, kit átölelt a dal,
mert vágya él; mint nagy folyó,
szeretni úgy akar.

Nincsen más vágyam,
csak csendesen szeretni még,
s a felhőkön túl egyszer
nevetni örökké.

Ady Endre: Adja az Isten

szombat, március 6th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Sírásaink végét,
Lelkünknek teljességes,
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játszak, ölő, gyilkos
Cudar komédiát
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

koncentrációs tábor foglyai

szombat, március 6th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

A foglyok átlagos emberek voltak, de néhányan végül szenvedésükben értelmet találva és megélve azt, hogy méltók, érdemesek saját szenvdésükre, igazolták azt az emberi képességüket, hogy felül tudnak, tudunk emelkedni a látszólag sorsszerűn.

Gordon W. Allport

értelem

szombat, március 6th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Élet nem létezik szenvedés nélkül, a túlélés pedig megkívánja, hogy értelmet találjunk a szenvedésben. Amennyiben az emberi életnek van célja, akkor kell, hogy legyen célja a szenvedésnek és a halálnak is. De egyetlen ember sem képes arra, hogy megmondja embertársának, hogy az ő életében mi ez az értelem, ez a cél. Mindenkinek magának kell megtalálnia erre a választ, és a maga válaszáért, annak tartalmáért neki kell vállalnia a felelősséget is. Ha ezt űen tudja követni, személye növekedni fog minden méltatlanság és megaláztatás dacára.

Gordon W. Allport

miért

szombat, március 6th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

„Akinek megvan a miértje az élethez, képes lesz elviselni bármilyen hogyant.” Nietzsche