Archive for november, 2008

ima

péntek, november 14th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Erdő mellett estvé lettem
Subám fejem alá tettem
Összetettem két kezemet
így kértem jó Istenemet.

Én Istenem adjál szállást.
Már meguntam a járkállást.
a járkállást a bújdosást.
Az idegen földön lakást.

Adjon Isten jó éjszakát.
Küldje hozzánk szent angyalát.
Bátorítsa szívünk álmát.
Adjon Isten jó éjszakát.

Tags:

csináld magad zenekar

csütörtök, november 13th, 2008 | video | 1 hozzászólás

Így kell zenekart és egy számot összehozni 5 perc alatt. Elképesztő 🙂

Tags:

Vasárnap délután

csütörtök, november 13th, 2008 | zene | 1 hozzászólás

Tegnap félálomban rájöttem, hogy ez a képem nagyon is illik ide. 🙂

Zorán, Dusán, Presser

Vasárnap délután a város meghal egy kicsit
És valahogy sápadtabbak a kirakatok
Vasárnap délután egy igazi fagylalt jólesik
És néha érzek egy régi illatot

Vasárnap délután a csendes, hosszú ebéd után
A mamám rám adta mindig a szép ruhát
Az ajtóban még megfésült és nem hallgatott rám
Ha kértem, hadd járjak így egész héten át

na – na – na – na – na – vasárnap délután,
na – na – na – na – na – vasárnap délután

Vasárnap délután a lányok arca kicsit szebb
S a nagyfiú ígérte tízre hazajön
A tánciskola parkettjén a cipők fényesek
És néhány párnak a figura összejön

Vasárnap délután volt mikor megismertelek
A bátyád apámmal nálunk sakkozott
Kamaszok voltunk és sok hülyeséget beszéltem neked
És kipróbáltuk, a szerelem jó dolog

Vasárnap délután talán a harag is csendesebb
S az elvált apa láthatja kisfiát
A vidéki rokonok látogatják az újszülötteket
És Farkasréten is elfogy a sok virág

Vasárnap délután volt mikor viszontláttalak
És újra megtörtént, ahogyan egy régi napon
Te sem lettél felnőttebb és én sem komolyabb
És előre tudtuk, szeretni jó dolog

Vasárnap délután az időm csendesen megy el
És néha úgy érzem, máris érkezel
Vasárnap délután az este mindig túl közel
Mikor tudom, hogy többé nem jössz el

Vasárnap délután a város meghal egy kicsit
És valahogy sápadtabbak a kirakatok
Vasárnap délután már régen semmi sem történik
Csak néha érzek egy régi illatot

Tags:

Hamvas Béla

csütörtök, november 13th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Kétszer volt úgy, hogy olvasván femerült bennem, meg kéne ismerni Hamvas Bélát és munkásságát közelebbről. Ha harmadszorra is felmerül utána fogok olvasni tényleg…

Tags: ,

lajkó félix

csütörtök, november 13th, 2008 | Besorolás nélkül | 1 hozzászólás

Fél éve amikor mutatták nekem, akkor becsülettel bevallom nem néztem végig, mert… mert előítélettel voltam. Egyszerűen leírtam az első 10 mp után. Néhány hete már csakazért is, vagy valami véletlen miatt bentmaradt és végigment. Először a Még azt mondják (youtube persze), Rúzsa Magdival. Másodszor és még nagyjából hatszor ugyan ez, aztán megnéztem a többi videóját is. Valami elképesztő amit a hegedűvel művel (és a citerával az előbb emített videón). Világzene, népzenéhez éppen csak annyi köze van hogy abból meríti a dallamot, de amit aztán ebből összehoz. Olyan érzékletesen nyúl hozzá a zenéhez. Az arcáról mindent le lehet olvasni. Érzi a zenét az elejétől a végéig és benne él abban az 5 percben. Nem okozott még ekkora eksztázist világzene.

Tags:

kisvakond budapesten!

szerda, november 12th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

A Cseh Centrumban ma, Kisvakond kiállítás nyílik amit egészen december 19-ig lehet megtekinteni. Mivel gyerekkorom egyik kedvenc rajzfilmje volt, biztos elmegyek! Részletek a Cseh Centrum oldalán. 🙂

[umap id=”14329″ size=”s” alignment=”left”]

Tags:

belső rend

szerda, november 12th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Az ember olyan gyakran felhergeli magát nem működő internet, félresikerült barkácsmunka és egyéb hasonló múlékony apróságok miatt. Pedig a végeredmény ugyanaz (sőtt, így rosszabb), akár ideges az ember, akár nem. A viszonylagos belső rend nem a mütyürkés polcok tetszelgő és ízléstelen statikussága, inkább olyan, mint egy artistacsoport műsora a cirkuszkupolában: végtelenül bonyolult, pontosan kapcsolódó, állandóan megbillenő, s mindig visszacsapó, kényes egyensúly. Szüntelenül korrigálni kell, állandó dinamika.

Tags: ,

ősz

szerda, november 12th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Az idei őszről csak ábrándoztam, hogy majd csinálok valami szép képet (annyira fényképezni való fények és színek vannak…). Vagy a gép nem volt nálam, vagy épp autóból csodáltam kifele a tájra amikor nem lehetett megállni, vagy nem volt megfelelő környezet a képkészítésre. Így marad az őszhangulathoz a Wass Albert verse és az Eucharist előadásában a vers. Ha lesz kép, akkor kipótlom ezt a bejegyzést. 🙂

Wass Albert: Őszi dal: szöveg és hangzó: Eucharist.

Tags: , , ,

okosság

kedd, november 11th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Ma is tanultam valamit.
„Ronda lányok pedig nincsenek….csak kevés alkohol”
Köszönjük Lencsi! 🙂

Tags:

ájnánáná

kedd, november 11th, 2008 | Besorolás nélkül | 1 hozzászólás

Vannak néha értékek, igazi kincsek amik kimaradnak az ember életéből. Kezdetben. Aztán ha eléggé nyitottak vagyunk akkor előbb utóbb azért persze megkerülnek az elmaradott dolgok és helyére tétetnek. Ilyen nálam a népzene és a néptánc is. No meg persze ilyen Muzsikás bartók albumja. Ma jött el az ideje, hogy megkerült ez az alap mű és sikerült elejétől végéig meghallgatni. Ahogy egy zenész barátom megjegyezte, ez egy nagyon jól összeállított korong. Elejétől végéig tartott a bizsergés legszívesebben táncra perdülne az ember. 🙂 Sokat lehetne beszélni az évszázados hagyományokról, azokról amik évek során csiszolódtak és csiszolódnak még most is. Hordozzák sok-sok ember örömét és bántatát, élményt adott és vigasztalt már annyi embert. Képmásban olvastam a minap (Écsi Gyöngyi mesélőt faggatják):

„- Az Élet vizében egy tetovált, bőrszerkós rockert is be tudtál vonni szereplőnek, aki láthatóan nagyon élvezte a játékot.
– Ez azért lehet, mert a világ, amit megidézünk, a népmese világa több, mint ami látszik belőle. Évezredek sűrítették, a régi öregek még tudták, hogy a mesemondás közben valójában a Tejúton közlekednek csillagról csillagra… Valami olyasmit szólít még mélyen bennünk, amire már nem igazán emlékszünk, csak a kollektív tudattalanunk sejti.”

Lehet misztifikálni, lehet köré akármilyen magyarázatot köríteni, a lényeg mégis tettenérhető ott is és itt is. De minek mindent magyarázni? Engedni kell, hogy megközelítsen és átjárjon. Hagyni kell had jöjjön, és nem foglalkozni a világ irányaival skatujázásával. Előbb utóbb úgyis megtalál mindenkit (mint az agiátor elvtárs :D).

Mérai lassú csárdás és szapora

ui: Üzenem a messziről érkezett leánynak, hogy most keresse meg a Muzsikást, mert most már jó! 😉

Search

Olavasom