karesz játszótere

Pilinszky János: Magány, magányosan, egyedül

vasárnap, augusztus 31st, 2008 | Besorolás nélkül | 2 hozzászólás

Meglepően gyakori ez a cím, ez a szó a francia fotóművészek mostani kiállításán. Miután filozófiai iskolát teremtett, a vulgáregzisztencializmus formájában egyenesen divattá vált: „Magány, magányosan, egyedül.” De milyen is ez a magány? És milyen is ez a magányos ember a földön?

Kétértelmű dolog az egyedüllét. Az imádkozó lélek éppúgy keresi, mint az éjszaka csendjében lopakodó tolvaj, s a cellájában térdeplő szent éppoly „magányos”, mint a páncélszekrény előtt görnyedő kasszafúró. Nagy művek és nagy gaztettek születtek a magányban. De amiről ezek a képek beszélnek, az inkább valami közbülső állapot.

A „modern” magányos a külső és belső élet közt húzódó „senki földjén” kallódó vándor. Nem formailag magányos, hanem töltésében. Talajtalan, gyökértelen – mondották rá a századfordulón. Ma egyszerűen magányosnak hívják.

Magányos az, aki lényegében elvesztette vagy megszüntette a világgal és saját, belső világával való kapcsolatát. A magányos ember a kapcsolatok örökös homoksivatagában él. Erről a tájról fest lenyűgöző képet Patrice de La Tour du Pin. Hatalmas pusztaságok nyúlnak a szívben – az önszeretet vad napja alatt, s e kopár tájat egyedül a „vad angyalok csordái”, a testiség kísértetei látogatják. A magány ezen a szinten már nem csupán szomorú, de veszélyes is, s a magányos ember közönye többé nem maradhat közömbös. Ez a fajta magány előbb-utóbb fölvonulási terep lesz La Tour du Pin vad angyalainak, a pusztulás és pusztítás erőinek.

Félelmetes állapot a magány. Jézus legelkeseredettebb szavait is ez váltja ki, az elhagyatottság. „Uram, Uram, miért hagytál el engem!?” – ezzel a kiáltással élte át talán a legmélyebben az emberi természet fájdalmát és veszélyeit. Nem ismerte ugyan az unalom, a szomorúság elősivatagait, de átélte a magány legriasztóbb fájdalmát, s ő, aki minden szenvedést magára vett, ezt az egyet elviselhetetlennek találta. S valóban: a valódi magányban senki nem maradhat meg tartósan bűntelenül és büntetlenül.

Különös, hogy a krízis és a megoldás többnyire mennyire egybeesik, milyen szoros drámai kapcsolatot tart egymással. A kór és a gyógyítás szavai szinte azonosak. Magányosak lettünk – mert nem tudunk magányosak lenni. Mit jelent ez?

Jelenti azt, hogy az ember, ki a külsőségeket, a kinti ingereket hajszolta, eltompult, s elvesztette belső fogékonyságát, hallását a csendre, képességét az elmélyülésre. Elfelejtett befelé fordulni. S ezzel egyidejűleg vesztette el másik képességét is, nyitottságát a világ, a többi ember felé. A magányos ember fordítottja a szent: tökéletes befeléfordultságával Isten és tökéletlen nyitottságával az emberek felé. Rajta keresztül a Szentlélek szabadon fújdogál a világba. Az Istennel élő ember épp ezért egyedül formailag válhat magányossá. S ez nem számít. Ahogy az alkotó ember magánya is csak formai magány, de tartalmában épp az ellenkezője, az imádkozó embernek is a magányos fa lehetne a jelképe, ahogy gyökerével a földben áll, s leveleivel ki-be lélegzi a világot.

Divatszó lett a magány, s ez mindenesetre jelzi, hol kell a ma keresztényének vigyáznia, miből kell korszerű vizsgát tennie. Magányból. Abból, hogy magányában hogyan tud minél mélyebb, minél élőbb és állandóbb kapcsolatot teremteni Istennel. Magányból kell vizsgáznia és az emberek, a világ felé való nyitottságból, mely lényegében a „jó magányosság” ellenpróbája, ikertestvére.

A magány Istene a nyitott lelkek jutalma.

(Új Ember, 1962. május 6.)

Tags: érzések, idézetek, Pilinszky János

szenvedés

vasárnap, augusztus 31st, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Nem a szenvedés tesz szentté, hanem a türelem! (Don Bosco)

Tags: idézetek

ZTI online adatbázisa

szombat, augusztus 30th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Zenetanároknak énekeseknek, népzenével és néptánccal foglalkozóknak kötelező: http://db.zti.hu/

kérdés

szombat, augusztus 30th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

– Mikor nő fel az ember?
– Mikor már nem várja a csodát és elhiszi az élet eleve elrendeléseit. Ha tetszik a sorsszerűséget.

szólásszabadság

szombat, augusztus 30th, 2008 | oldal | Nincs hozzászólás

Eddig nem lehetett hozzászólni. Bogarak elhajtva, most már lehet.

Most múlik

péntek, augusztus 29th, 2008 | Besorolás nélkül | 7 hozzászólás

Frissen felfedezett ezerszáz éves zene.

Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl

Tags: zene

értetlenség

péntek, augusztus 29th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Néha nem értem, hogy egy vers hogyan tud annyira élő lenni, hogy minden sora tükrözi az életem.

Tags: magam

mész a…

kedd, augusztus 26th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

..fenébe most már. Vagyis ide:

[umap id=”6446″ size=”s” alignment=”center”]

esküvő

kedd, augusztus 26th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Na igen. Ez valami:
http://www.flickr.com/photos/euouae/2795517027/in/set-72157606856247178/
🙂

asztalos terminológia

hétfő, augusztus 25th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Mikor a tankönyveimet vettem a műszaki könyvkiadónál, édesapám csodálkozva nézett hogy még az létezik. Akkor nem értettem miért. Most már tudom. Olyan csapnivaló könyvet csinálnak, hogy öröm belőle tanulni. Nem elég, hogy hemzseg a helyesírási hibáktól, tele van szakmai pontatlansággal, a tördelés valami gyalázat, képtelenek egyféle terminológiát használni. Egy lapon belül egy dologra 3 különböző szót használnak (szakmai és gépismeret könyvről van szó). Nem elég, hogy a szakmán belül sincs egységes terminológia még a tanuló sem tud egy következetesen jól felépített könyvből tanulni. Öröm az élet.

Tags: asztalos