paradoxon

szerda, december 12th, 2012 | Besorolás nélkül

„…Korunk paradoxona, hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk, szélesebbek autópályáink, de szűkebb a látókörünk. Többet költünk, mégis kevesebbünk van, többet vásárolunk, de azt kevésbé élvezzük. Több a szakértőnk, mégis több a problémánk, több gyógyszerünk van, de kevesebb az egészségünk. Több tervet szövünk, mégis kevesebbet teljesítünk. Nagyobbak a házaink, és kisebb a családunk, több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. Túl keveset olvasunk, és túl sokat tévézünk, túl ritkán szeretünk és túl gyakran gyűlölünk. Tudjuk mi a jólét, de azt nem, mi a jól lét. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az éveknek. Eljutottunk a Holdig és vissza, de nehezen megyünk át az út túlodalára azért, hogy új szomszédokkal találkozzunk. A világűrt meghódítottuk, de a belsőnket nem. Nagyobb dolgokat csinálunk, nem pedig jobb dolgokat. Megtanultunk rohanni, de várni nem.
Ez a gyors étkezés és a lassú emésztés kora, az egyszer használatos erkölcsöké és az egy éjszakás tartózkodásoké, a nagy embereké és a kis jellemeké, a kiemelkedő hasznoké és a sekélyes kapcsolatoké. A kétkeresős családok, ám gyakoribb válások, a tetszetősebb lakások és a szétesett otthonok korszakát éljük. Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban, de kevés a raktárban…”
Wass Albert

lenne min változtatni.

No comments yet.

Leave a comment

Search

Olavasom