Sinkovits Imre

Tóth Sándor: Piéta

hétfő, augusztus 11th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Csillag-mécses világánál jöttem hozzád, Mária,
Fáradt fejem lehajtani, vígasztalás Asszonya.
Hó-magányban át az erdőn Hold-ív vándora kísért,
Szél a bükkösök sorával zsoltárhangokat cserélt.

Fölemelem tekintetem, keresem a fényedet,
amely könnyít éjszakámon, s forrásodhoz elvezet.
Szomjazó virágok arca mitől mindig felderül,
Virág-ember árvasága szeretetté fényesül.

Keresem a virágaid, száraz kórót tép a szél,
nyári vizek tükre-fodrán jeget kopácsol a tél.
Dermed idebenn is, látod, lelkem ékes hajlama,
oldozd sugaras kezeddel, Napbaöltözött Anya.

És a szavak tőre-élét tompítsd, országunk szívét
önfiától át ne döfje. Gyűlöletnek késhegyét
távoztasd e néptől messze, már eleget szenvedett,
megalázva idegentől rótta csak az éveket

Melyek most már mély kongással jelzik, utunk hol vezet:
barbár-vörös egek alól, s keresünk reményeket.
Még magányos erdeinkben zarándoklunk éjszaka
Ám az úton elénk sietsz, reménységünk Csillaga

Kitárod kék köpönyeged, hová bízón térhetünk,
miként elődeink hitték. Összetéve két kezünk
Közbenjáró szavad által Szent Fiad, ki ránk tekint
Megbocsátja vétkeinket, s megenyhíti mind a kínt

Megnyitja a benső forrást, hitet támaszt, lelkeket,
És a sívó gonoszságban megőrzi az életet.

Tags: , ,

Search

Olavasom