humoros

80 píz

péntek, augusztus 15th, 2008 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Hétvégi pihenőnapom boldog relaxációjának közepén éktelen dudálás szakított el kerti lazsálós székem és a söröm mellől. A kapumban egy ci… szóval egy Győzike-féle mutálódott emberszerű parazitoid egyed állt egy sokrendbeli KRESZ szabálysértéssel, ami távolról egészen Lada-szerűnek tűnt. Megdöbbenve a kapuhoz mentem, ahol a retineger azt kérdezte, hogy:
– Aztat montak, hogy maga itten a rendőr. Télleg?
Rábólintottam, majd odasandítottam a gázóra tetején elhelyezett, nem rendeltetésszerűen használt labdaütő sporteszközömre, hogy a fiaim nem vittek-e el játszani. (Ott volt.)

Az egyeden eközben kitört a fajtájára jellemző szófosás, amiből a következőket vettem le: ő dinnye-árulásból, sok munkával tartja el Ali babát (aki feleség), és a 40 fk. (fiatalkorú)rablót (akik a szaporulat). Igaz ő neven nevezte őket, de ki bír ennyit megjegyezni? Ezen tevékenysége során hangos szóval hirdeti az áruját, amelyre kicsiny falunkban kijött a házából egy szteroid-terminátor küllemű ember, kalapban. Feltette egyedünknek az általános kérdést:
– Mennyi a dinnye?
A Gangesz-export erre rávágta, hogy:
– 80 piiz!
A kalapos emberhegy erre felkapta a csomagtartóból a legnagyobb dinnyét, megveregette a becsületes EU és HACP szabványok szerinti zöldség-adoptációs szakmanager vállát, a kezébe nyomott 1, azaz egy darab fém 100 forintost, majd „A többi a tied, Gazsi!” felkiáltassál lakásába hömpölygött.

Egyedünk meglepődöttségében (nem szokta magyartól az ilyet) szólni sem bírt eleinte, egészen elsápadt, mondhatni kávészínű lett, később meg hiába kiabált, nem jött ki senki, ezert kérdezősködve haladt, hogy
színem elé járuljon. Ekkor én mar nagyon röhögtem, de ugye a hivatástudat megkérdezte belőlem, hogy mégis mit var tőlem? Fizessem ki a fennmaradó hátralékos tőkét, vagy statáriális alapon számoljak le a gaz dinnyerablóval? (Neki persze mindkettő verzió együtt kellett volna, de az ugye árukapcsolás, melyet a BTK büntetni rendel némely esetekben. Én ezt ‘némely eset’-nek ítéltem meg.) Felvilágosítottam, hogy ez nem bűncselekmény, nem szabálysértés, ez félreértésből eredeztethető huncutkodás fennforgása, mivel ő mondta a dinnye / 80 Ft-ot az embernek, akit én természetesen nem is ismerek, nem is ismerhetek, hiszen a szomszédom és csak cirka 25 éve élünk egymás mellett. Finoman mindenfele árusítási engedélyekkel, higiéniás
biszbaszokkal, számlákkal, és egyéb kóros APEH/TB stb. tünetegyüttesekkel kapcsolatosan kezdtem érdeklődni, amire ő meglepődött, hogy az meg minek, és kezdett afelé hajlani, hogy nem is akkora érték az a dinnye! Ezek után felbiztattam a derek kufárt, hogy menjen vissza a házhoz, ott addig kiabáljon, amíg elő nem kerül valaki, és annak mondja meg, hogy a Kmb-s küldte a jussáért! A halmozottan hátrányos helyzetű társadalom-szimbióta hálálkodva elporzott.

Másnap eszembe jutott a dolog, elmentem egy illetőhöz, aki talán a sógorom, de biztos, hogy a szomszédomban lakik, bar ettől akar a dinnyeelsajátító is lehetett. Rákérdeztem, mi történt. Elmondta, hogy
őneki 80 Ft-ot mondott a H. Aladar-klón, annyit is fizetett. Ezzel ő a továbbiakban nem kívánt foglalkozni, örült az akciós dinnyének. Falatozás közben ismét megzavarta mélabús maganyában a rikácsolás. Kiballagott, és miután azt hallotta a melone-kupectől, hogy én a jogos járandóságáért küldtem, leakasztott neki két rettenetes nagy sallert, kétszer megrúgta, majd közölte vele, hogy itt a jussa, de menjen vissza énhozzám, és mondja meg nekem, hogy vasárnap van, fáradt, ő pihen, ennél jobban most nem veri meg, egyébként is én vagyok a rendőr, verjem én. Ezek után megbeszéltük, hogy vajon milyen rajta kívül álló okból nem jöhetett vissza hozzam a dinnyebróker, majd két fél szilva és két üveg sör elfogyasztását követően távoztam.

forrás: HIX móka

Tags:

Fizikus családi kör

péntek, augusztus 15th, 2008 | irodalom | Nincs hozzászólás

Este van, este van, erők nyugalomba.
Ferdén van sávozva az eperfa lombja.
Zúg az éji bogár, sebessége V0,
F erő hat rá, azután elnémul.
Nyomatéka lészen valamennyi rögnek,
M tömegű békák szanaszét görögnek.
Udvaron egy tehén szaggatottan látszik,
Dugattyú, szivattyú meleg tejben ázik.
Jön egy futó macska és hármasba kapcsol,
De oly hirtelen fékez, hogy majd’ elpatkol.
Az ajtóban hasal egy kiszolgált kutya,
Lábát a harmadik képsíkon átnyújtja.
Benn a technikusné megszűri a tejet,
Deformált fiának enged inni egyet.
Körül az apróság Heron-labda mellett,
Csúszó- és gördülő csapágyakat kerget.
Dudálás hallatszik, megjött már a gazda,
Ne kapjon defektet a hátsó gumija!
A gazdán kék overálruha fekszik,
Statikus terhelés nyomja szegény lelkit.
Homlokát megtörli porlepte ingével,
Egész nap szántott a jó német ekével.
Kétütemű pipáját zsebéből kihúzza,
Egy ütemben rágyújt, a másikban megszívja.
Térül-fordul ám a jó háziasszony,
Illő, hogy urának nyersanyagot hozzon.
Gépszalagon hozza az egyszerű ételt,
Jól kiszámították a kerékáttételt!
De vajon ki csenget? Nézz ki fiam, Sára!
A csengő zsinórját rezgőmozgás rázza.
Egy vándor van odakint, ki is dobná Sára,
Ám a vendég bejön, s jó estét kívánna.
De már menne is a szegény,
Csak nem hat rá az erő,
Működik a gazda, mint kétkarú emelő.
Kiveszi a vándort tulajdon székéből,
S gyorsulást ad a szoba közepéről.
A vándor először forgómozgást végez,
Aztán megjátszik egy TU-154-est.
Este van, este van, az erők nyugalomban,
Nyugszik a logarléc szattyánbőr tokban.
Nem folyik folyadék a Venturi-csőben,
Nem forog csapágy Vazelin kenőcsben.
Lefeküdt a gazda, nyomja már az ágyat,
Erre a hatásra ellenhatás támad.
Úgy lett vége a napnak, pihenjenek hát,
Kívánjunk mi is jó éjszakát.

Tags:

Romhányi József: Nyúliskola

péntek, augusztus 15th, 2008 | irodalom | 10 hozzászólás

Erdőszélen nagy a móka, mulatság,
iskolába gyűlnek mind a nyulacskák.
A tanító ott középen az a nyúl,
kinek füle leghosszabbnak bizonyul.
Kezdi az oktatást egy fej káposztával,
Hallgatják is tátott szájjal.
– Az egymást tapasztó
táposztó
levelek képezte káposzta
letépett
levelein belül tapasztalt betétet,
mely a kopasztott káposzta törzse,
úgy hívják, hogy torzsa.
Ha most a torzsára
sorjába
visszatapasztjuk
a letépett táposztó káposztaleveleket,
a tapasztalt rendben,
akkor szakasztott, helyesen
fejesen
szerkesztett káposztát képeztünk.
Ez a lecke! Megértettük? –
kérdezte a nyúltanár.

Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már.
– Akkor rögtön feleltetek! – Lapult a sok tapsifül,
füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül!
– Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát,
mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát?
– Jóllakok! – felelte elképesztő képzetten
a kis káposzta-kopasztó ebugatta,
de a tanár megbuktatta.

Tags: ,

Search

Olavasom