Archive for április, 2010

LGT – Ha eljönnek az angyalok

kedd, április 27th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Minden jól van már, hogy itt vagyunk,
Hajadban tépett virág mosolyog,
Tiszta égre száll egy hófehér dalom,
És végre béke ül az arcokon,
Egy kicsit félve várom azt, mi vár,
Lelkemen minden ablak nyitva áll.

Ó, ha eljönnek az angyalok,
Ha eljönnek az angyalok,
Ha eljönnek az angyalok,
Otthon vagyok.

Szerelem suhant át a föld felett,
Innen kint rekedt a gyűlölet,
Vállad a vállamhoz érintve ringass, ringass még,
Itt nincs erő, mely elszakít,
Itt nincs barát, ki elveszít !

Ó, ha eljönnek az angyalok,
Ha eljönnek az angyalok,
Ha eljönnek az angyalok,
Ó, ha eljönnek az angyalok,
Otthon vagyok.

Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal

csütörtök, április 22nd, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Azt hittem már megemlékeztem itt erről a gyönyörű Dsida versről, de úgy tűnik még nem. Kötelező mellé a Misztrál előadása (lehetőleg a Jubileumi cd-ről)!

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s már félig fent lebeg
a tiszta étheren, –
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetük közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:

úgy szeretnélek én is
lámpásom esteli,
halavány fénye mellett
megörökítni, drága
arany és kék szavakkal
csak Téged festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága
s le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én Szerelmem,
világ legszebb Virága.

Tags: , ,

Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

csütörtök, április 15th, 2010 | irodalom | Nincs hozzászólás

Nemrég egy Schäffer Erzsébet történet kapcsán találkoztam a verssel. Úgy emlékeztem, feltettem ide, de most pótolom az elmaradást! 🙂

A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis ‘tulipánt!’

Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
Fizetek válaszodért.

József Attila: Istenem

szerda, április 14th, 2010 | irodalom | Nincs hozzászólás

Dolgaim elől rejtegetlek,
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.

Hogyha meg szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
és szépen, okosan vezetném.

Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék én is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan
a vasat még mélyebbre nyomjam.

Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat,
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.

Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.

József Attila: Imádság megfáradtaknak

kedd, április 13th, 2010 | irodalom | Nincs hozzászólás

Alkotni vagyunk, nem dicsérni.
Gyerekeink sem azért vannak,
Hogy tiszteljenek bennünket
S mi, Atyánk, a te gyerekeid vagyunk.
Hiszünk az erő jó szándokában.
Tudjuk, hogy kedveltek vagyunk előtted,
Akár az égben laksz, akár a tejben,
A nevetésben, sóban, vagy mibennünk.
Te is tudod, hogyha mi sírunk,
Ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja,
Akkor szivünkben zuhatagok vannak,
De erősebbek vagyunk gyönge életünknél,
Mert a fűszálak sose csorbulnak ki,
Csak a kardok, tornyok és ölő igék,
Most mégis, megfáradván
Dícséreteddel keresünk új erőt
S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván:
Szabadíts meg a gonosztól.
Akarom.

Karinthy Frigyes: Lecke

kedd, április 13th, 2010 | irodalom | 1 hozzászólás

Megcsókoltalak, megmutatni,
Hogyan kell nékem csókot adni.

Megfúltál, úgy öleltelek
Mutatni, hogy ölelj te meg.

És sírtam is, ölelve térded,
Mert tudtam, hittem, hogy megérted,

Bő könnyeim, a könnyű bért,
Mit értem ontsz, a könnyekért.

Eldobtam mindent – íme, lásd,
Hogyan lehet szeretni mást,

Kiért mindent százszor megadnál,
Ezerszer jobban önmagadnál.

Kész vagyok meghalni miattad,
Hogy élj, hogy meg ne halj miattam,
Ahogy hiszem, hiszen mutattad.

Ne tétovázz, ne félj, ne féltsd magad,
Csak az kap ingyen, aki ingyen ad.

Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e –
Mindössze ennyi volt a lecke,

Mindössze ennyi a titok,
De jaj neked, ha nem tudod.

Jaj néked, hogyha az egész
Szabály és példa kárbavész –

Jobb lett volna meg sem születni
Nékünk, mint egymást nem szeretni.

Megéred még

vasárnap, április 11th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

Megéred még azt az időt,
megéred még azt az időt.
Sírva mész el a kapum előtt,
sírva mégy el a kapum előtt.

Megöleled kapum fáját,
úgy siratod a gazdáját.
Megöleled kapum fáját,
úgy siratod a gazdáját.

Száradj el bokor hegytetőn,
száradj el bokor hegytetőn.
Száradj meg kedves szeretőm,
száradj meg kedves szeretőm.

Úgy száradj el mint a nádszál,
úgy száradj el mint a nádszál.
Mint a lekaszált szénaszál,
mint a lekaszált szénaszál.

Elmehetsz már kapum előtt,
nem vigyázlak mind ezelőtt.
Elmehetsz már kapum előtt,
nem vigyázlak mind ezelőtt.

Mert ezelőtt vigyáztalak,
újult szívem ha láttalak.
Mert ezelőtt vigyáztalak,
újult szívem ha láttalak.

Nem átkozlak, nem szokásom,
nem átkozlak, nem szokásom.
Csak a sűrű sóhajtásom,
s a sok sűrű sóhajtásom.

Mer’ az átok helyet keres,
s azt fogja meg akit szeretsz.
Mer’ az átok helyet keres,
s azt fogja meg akit szeretsz.

Ma

péntek, április 9th, 2010 | Besorolás nélkül | Nincs hozzászólás

image

Tavasz illata, madárcsicsergés és a lemenő nap tűzpiros fénye. Az ember ilyenkor megérez valamit a teremtett világ szépségéből!

Search

Olavasom